“Speciális biofilterek kifejlesztése a gombakomposzt -gyártás zárt nitrogénhasznosítása és a környezetvédelem érdekében” címmel kutatást folytatott a Bio-Fungi Kft. fejlesztő csoportja. A korábban LIFE keretből támogatott beruházást technológiai fejlesztéssel sikerült tökéletesíteni. A kutatási és fejlesztési munka több mint 125 millió forintba került, amelynek 50%-át a KPI és a MAG Zrt. támogatta. A sikeres munka eredményeként egy piacképes technológia és tudás birtokosa lett a vállalkozás.

biofilter1A hazai kertészeti termelés egyik legeredményesebb ágazatává vált a gombatermesztés és ezzel szoros összefüggésben igen intenzíven és eredményesen fejlődik a komposztgyártás. Cégünk megalakulása óta nagy hangsúlyt fektet arra, hogy úgy hozza létre gombakomposzt előállító, gombatermesztő egységeit, hogy azok megfeleljenek a hatályos környezetvédelmi előírásoknak.

A gombakomposzt előállítása összességében környezetbarát tevékenység, hiszen ezáltal nagy mennyiségű mezőgazdasági melléktermék gazdaságos feldolgozására van lehetőség. A folyamat során azonban hazánkban komoly problémát okoz az üzemek által kibocsátott ammónia mennyisége és az így létrejövő szagemisszió, bűzszennyezés. Az üzem közelében lévő települések tehermentesíthetőek a zárt rendszerű (indoor) technológiák bevezetésével, melyet cégünk már megvalósított. Jelenlegi fejlesztésünk célja, hogy a komposzt-előállító üzemből távozó kéntartalmú vegyületeket és az ammóniát oxidáló baktériumokkal kezelt biofiltereken megszűrjük és a keletkező nitriteket és nitrátokat tartalmazó filter töltőanyagot, mint nitrogénforrást a gombatermesztésben újrahasznosítsuk, ezzel egyedülállóan megvalósítsuk üzemünk zárt nitrogénháztartását. Ezáltal létrehozzuk a gombakomposzt előállításában a nitrogén bizonyos fokú körforgását, csökkentve ezzel a gombakomposzt dúsítási költségeit. Ehhez olyan töltőanyagot kell kifejlesztenünk, ami a gombakomposzt előállítás folyamatába visszaforgatható, illetve olyan baktériumkultúrával kell átitatnunk, ami képes a keletkező ammóniát és a kénvegyületeket a gombakomposzt gyártásban hasznos, vagy semleges vegyületekké alakítani.

Kísérleteink fő célja, hogy a már meglévő zárt – úgynevezett indoor rendszerű – üzemegységünkhöz olyan speciális biofilter töltetanyagot fejlesszünk ki, amely egyedi baktériumkultúrája segítségével képes a csiperkegomba komposzt gyártás során keletkező kellemetlen illatanyagokat, azaz ammóniát, a kénhidrogént, illetve az egyéb keletkező penetráns szagokat abszorbeálni. Biofilter üzemegységünket a technológiánk egy szakaszára, a zöld komposzt előállítására építettük fel, az ún. nagy bunkerekre, ugyanis az anyag teljes egészében “végighalad” rajta és tapasztalataink szerint ebben a fázisban a legnagyobb a környezetre gyakorolt szagterhelése. További célunk, hogy a mezőgazdasági hulladékokból és egyéb adalékanyagokból (karbamid, tőzeg) előállított töltet olyan összetételű legyen, hogy a baktériumos, ammóniás feltárást követően visszailleszthető legyen minimális anyagveszteséggel a csiperkegomba komposzt előállítás technológiájába a bonyolult is igen drága megsemmisítés helyett. Ez egy igen alapos és összetett kutatómunkát igényel, mert sok szempontot kell együttesen figyelembe venni és keresni mindezek optimumát.

biofilter2

Az elmúlt két éves időintervallumban elvégeztük mindazokat a vizsgálatokat, melyeket a támogatási szerződésben vállaltunk. Az elvégzett fejlesztések mára komoly csökkenést eredményeztek a szagemisszióban, a vállalkozásnál dolgozók visszajelzései is megerősítik ezt.

Ezzel azonban természetesen nem elégedhettünk meg. A kísérletsorozat kezdetétől rendszeresen töltettünk ki kérdőíveket a komposztüzem környezetében élő lakosokkal. Nevük és címük megadása mellett nyilatkoztak arról, hogy mely napszakokban éreztek szagot, az mennyire volt zavaró. Jellemezniük is kellett, hogy a szagok ammóniára, vagy záptojásra, esetleg földre, istállótrágyára, vagy egyéb szagra emlékeztettek. Ezekből a kérdőívekből kiderült, hogy a projektterv beadásakor leginkább a kora reggeli és késő délutáni órákban volt zavaró a szagemisszió, és az elsősorban az istállótrágya komposztálása során keletkezett ammóniás trágyaszagra emlékeztette a lakosokat.

A kérdőívek egyben a környék lakosságának a tájékoztatásának eszközei is voltak. Részletesen beszámoltunk a fejlesztés stádiumairól, hiszen a különböző töltet és baktérium szuszpenziók sikertelen szagcsökkentésével kapcsolatban igyekeznünk kellett megértetni a lakosokkal, hogy az nem a technológia hiányossága, hanem a kutatás szükséges velejárója. A kutatás és fejlesztés második évében már a kérdőívek a fejlesztés egyértelmű sikerét jelezték vissza. A lakosok a szagok érezhető csökkenéséről, az emisszió gyakoriságának csökkenéséről számoltak be. Volt persze néhány elégedetlenségének hangot adó lakos, de ők a korábbi években is a legagresszívebb ellenzői voltak a tevékenységünknek igyekezve üzemünket bezáratni, illetve kártérítéseket kiharcolni. Ezeknek a lakosoknak nyilván nehéz a rosszindulattal és a kártérítések elmaradásával leszámolni, de idővel be kell ismerniük, nincs már igazán okuk a panaszra.

magyarorszag_celbaerA legnagyobb szakmai eredménynek azt látjuk, hogy a gázmosó rendszerben folyamatosan visszaizolálhatóak azok a mikroszervezetek, amelyek a biofilter oxidációs folyamataiért, szaganyag csökkentésért a leginkább felelősek és, amelyeket starterkultúrák segítségével negyedévenként frissítünk a magas sejtszám szinten tartása érdekében. Ugyanakkor a technológia működtetését hosszú távon lehetővé teszi az az eredmény, hogy sikerült a kimerült biofiltert a komposztgyártásban alapanyagként úgy felhasználni, hogy az a végtermék minőségére, azaz a gombakomposztra nem volt negatív hatással.

A projekt zárójelentése teljes egészében letölthető IDE KATTINTVA.