Az élelmiszerbiztonsági előírásoknak megfelelően, mikotoxinmentesen folyhat az étkezési gombák termesztése a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) szakmai vezetésével több mint egymilliárd forintból megvalósult kutatás-fejlesztési projekt eredményeinek köszönhetően – közölte az egyetem az MTI-vel szerdán.

A gombaipar a digitalizációt is magában foglaló nagyüzemi technológiák mellett növényi vázanyagok és különféle mezőgazdasági hulladékok alkalmazására is nagymértékben támaszkodik. Ezek felületén azonban számos olyan penészgomba telepedik meg, amelyek másodlagos anyagcsere termékei között toxikus vegyületek, azaz mikotoxinok is vannak. A Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Program finanszírozásával zárult projekt egyik legfőbb célja az volt, hogy a lehető legpontosabban felmérjék ezek élelmiszerbiztonsági kockázatát.

A projektben a Bio-Fungi Kft., valamint a MATE több intézetének és az ELTE Mikrobiológiai Tanszékének részvételével egy konzorcium állt össze, amelynek tagjai alap- és alkalmazott kutatásokat és kísérleti fejlesztéseket végeztek, összesen 1,015 milliárd forint összköltséggel, ebből 708 millió forint támogatással.

A kutatás során egyebek mellett meghatározták, amelyek azok a baktériumfajok, amelyek alkalmasak a mikotoxinok mennyiségi bontására, az ipar oldaláról pedig kidolgoztak egy olyan monitoringrendszert, amely analitikai mérések alapján jelzi a toxinok koncentrációját, és útmutatást ad arra, hogyan tehető biztonságossá a gombatermesztés – ismertette Fodor Péter, a MATE emeritus professzora, a projekt szakmai vezetője. (MTI)