fbpx

Bár sokan nem tudják, Magyarországon több mint 100 éves hagyománya van a gombatermesztésnek. Budafokon és Nagytétényben már a 19. század végén termesztettek csiperkét, ami azóta is az egyik legnépszerűbb gombafaj a vásárlók körében. Ezt követi a laskagomba, valamint az utóbbi időben egyre inkább keresetté vált a shiitake és az ördögszekér-laskagomba is. Az pedig, hogy a magyarok odáig vannak a gombáért, egyáltalán nem túlzás, a hazai termesztők egyszerűen nem tudnak annyi gombát előállítani, amit ne kapkodnának el a fogyasztók. De hogy áll a gombatermesztés jelenleg Magyarországon? Hányan foglalkoznak vele, és mennyi gombát állítanak elő? Mi kell ahhoz, hogy valaki maga is nagyüzemi termelővé váljon? Az Agrárszektor erről kérdezte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát (NAK) és Mutsy Árpádot, a Magyar Gombatermesztők Egyesületének (MaGoTe) elnökét.

A gombatermesztésnek már több mint 100 éves hagyománya van Magyarországon: és bár a második világháborúig az egyik legjelentősebb gombatermesztő ország voltunk, ezt a szerepet később elvesztettük. Erről Mutsy Árpád, a Magyar Gombatermesztők Egyesületének (MAGOTE) elnöke beszélt korábban, aki egyben a Bio-Fungi Kft. tulajdonosa is. A szakember szerint, bár az 1990-es években még 3-4 ezer gombatermelő volt az országban, ezeknek a száma az elmúlt időszakra néhány tucatra csökkent. Arról, hogy hányan is foglalkoznak gombatermesztéssel Magyarországon, a NAK nem tudott felvilágosítást nyújtani, mivel ők nem rendelkeznek ilyen nyilvántartással, ám Mutsy Árpád értesülései szerint napjainkban négy nagyobb gombatermesztési vállalkozás van az országban, melyek közül kettő több ezer, másik kettő pedig több 10 ezer m2-en termel holland típusú, azaz zárt, klimatizált, polcos termesztési körülmények között csiperkegombát. Rajtuk kívül van még egy jelentős laskagomba-termesztő vállalkozás is, akik szintén 10 ezer m2-t meghaladó területen gazdálkodnak. A többi fennmaradó 15-25 gombatermelő vagy hagyományos pincés, vagy földfelszíni sátras termesztésben termeszt laska-, vagy csiperkegombát. A magyarországi termelők jelenleg, összesen max. 20-22 ezer tonna csiperke- és laskagombát állítanak elő. Az utóbbi időben azonban két “új” gombafaj is nagyobb népszerűségre tett szert, ezért a shiitake és az ördögszekér-laskagomba is bekerült a termelők szortimentjébe, ám ezek termelési mennyisége egyelőre nem túl jelentős, összesen legfeljebb 100 tonnát tesznek ki évente.

Bár 2005 után Magyarországon megtorpant a gombatermesztési kedv, és az elkövetkező 8-12 évre az erős visszaesés, Mutsy Árpád szavaival élve a hanyatlás volt jellemző, a kereslet továbbra is igen magas a hazai termesztésű gomba iránt. A MAGOTE elnökének elmondása alapján elmúlt 15-20 évben nagyon komoly reklámtevékenység folyt, és folyik jelenleg is a gombafogyasztás népszerűsítésének érdekében. A gombáknak ugyanis közismerten egészségvédő hatása és kimagasló tápértéke van, és mivel a zsír-, cukor- és gluténmentes élelmiszernek számítanak, ezért a különböző diétákba is könnyedén beépíthetők. Ezen túlmenően mind a vegetáriánus, mind pedig a vegán étrend kimagasló lehetőségeket nyújtó alapanyagnak ismeri el. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a gomba egyaránt fogyasztható levesnek, salátának, főételnek és köretnek, vagyis okkal nevezhető szuperélelmiszernek.

A MAGOTE elnöke szerint a jelenlegi energiaválságos időszakban újra gazdaságos dolog lehet a pincés termesztés bővítése, és minden adott hozzá, hogy a gombatermesztés egy új reneszánszát élje meg Magyarországon. Azt azonban a szakember is elismerte, hogy hosszú távon kifejezetten a modern holland típusú (zárt rendszerű, klimatizált berendezésekben) lehet hatékonyan, az összes élelmiszerbiztonsági elvárásnak megfelelően termelni.

A jól megépített, jól szigetelt, betonozott padlózatú állattartó ólak, vagy raktárhelyiségek megfelelő szakmai ismeretekkel átalakíthatók gombatermesztési berendezéssé, ha a klímatechnológiai gépek és polcok elhelyezhetők ezekbe a termekbe
– mutatott rá Mutsy Árpád.

Ezzel kapcsolatban az Agrárkamara úgy fogalmazott, hogy a gombatermesztés elkezdéséhez és folytatásához elsősorban szakértelem kell, valamint egy igen sor költséges beruházás, amelynek során az ember klimatizált gombaházat vagy gombasátrat épít, ezen kívül – a gyors minőségvesztés elkerülése érdekében – gondoskodik a megfelelő hűtött tárolási lehetőség meglétéről, valamint a folyamatos alapanyag-beszállításról és a stabil felvevőpiacról. Aki azonban sikerrel tudja venni a fenti “akadályokat”, az rendkívül kedvező helyzetben találhatja magát, hiszen egy stabil és magas kereslet tapasztalható a hazai termesztésű gomba iránt. Ezeket pedig nemcsak a frisspiacon lehet értékesíteni, hanem feldolgozott formában is: ezen a téren elsősorban a konzerv és mélyfagyasztott gombák érdemelnek említést, ugyanakkor Mutsy Árpád szerint a jövőben a gombafélék a húspótló, húshelyettesítő élelmiszerek egyik fő alapanyagai lehetnek majd.

Abban a NAK és a MAGOTE is egyetértett, hogy az energiaárak elszabadulása jelentősen befolyásolja a gombatermesztést is. Ezek az árak a korábbi energiaárak tekintetében még átháríthatók voltak, de a jelenlegi (az elmúlt egy hónap trendje szerint) illetve az év további részére, valamint a 2023-as évre szóló előrejelzések alapján az Magyar Gombatermesztők Egyesülete olyan költségnövekedésre számít, amit nem biztos, hogy a piac és a fogyasztók el tudnak viselni. Mutsy Árpád szerint sokkal aggasztóbb, hogy a gomba-alapanyag gyártásának nagyon magas az energiaigénye, ami pedig már nem áthárítható. Már csak azért sem, mert a magyar gomba-alapanyag előállító cégek elsősorban lengyel gyártókkal versenyeznek, akik jelenleg a 40-50%-kal olcsóbb energiaárak mellett mintegy 30-40%-kal olcsóbban tudnak komposztot előállítani. A környező országokban (Horvátország, Románia, Szerbia) is maximalizált felsőáras, a magyar áraknál jóval olcsóbb elektromos energia áll a termelők rendelkezésére, illetve a magyar gombaipar fő konkurensénél, a lengyel gazdáknál is ez a helyzet, bár Lengyelországban a legutolsó hírek szerint a magas önköltségek még gondokat okozhatnak az ágazat nagyobb szereplőinek.

Magyarország egyelőre meg tudta tartani a gombaexportját, ami főleg az osztrák, szlovén, szlovák, horvát, német piacokat jelenti, és nagy valószínűséggel megközelíti az évi 10 milliárd forintos nagyságrendet. Magyarországon a gombamarketingnek köszönhetően a gombafogyasztás növekedését nem tudta lekövetni a gombatermelés bővülése, ezért némi importra is szorulunk, ami hetente nagyjából 20, legfeljebb 40 tonna mennyiséget jelent – jelentette ki az import-export helyzetét és lehetőségeit illető kérdésre válaszul Mutsy Árpád.

A NAK értesülései szerint a csiperkegomba exportjánál a fő célállomások Ausztria, Románia, Szlovákia és Lengyelország, míg behozatal tekintetében csiperkénél Lengyelországot és Romániát kell megemlíteni. Laskagombából a legnagyobb felvevőpiacaink Hollandia, Németország, Románia és Szlovákia, a behozatal pedig legfőképpen Romániából történik. A gombafogyasztás kapcsán azonban érdemes megjegyezni, hogy bár a magyarok átlagosan 1,5-1,6 kg gombát fogyasztanak évente, ez egyelőre elmarad az európai uniós átlagtól, ahol évente 4-5 kg-ot fogyasztanak ebből a szuperélelmiszerből.

Forrás: Agrárszektor