Hazai és európai szinten is egyre nagyobb hangsúlyt kap a dietetikusok körében a szelénhiány, mint általános jelenség. Évtizedekig nem is hallottunk róla, a tudomány nem ismerte, ma viszont már tudjuk, hogy a hiánya számos komoly betegség kialakulásában szerepet játszik. Hogyan pótoljuk? Például szelénnel dúsított gombával. Magyar ötlet, hazai fejlesztés, bízunk benne, hogy sikeres lesz.

A szelén a talajban és kőzetekben található, felhalmozódik a növényekben, és ezúton kerül be a táplálékláncba. A szelén a legtöbb élelmiszerben jelen van, nagyon jó forrásai a diófélék (különösen a brazil diók), a halak és tenger gyümölcsei, a belsőségek (vese, máj) és a húsok. A gabonafélék, zöldségek, és más növényi eredetű élelmiszerek is tartalmaznak szelént, de a mennyisége a termőtalaj minőségétől függ.

Az emberi testbe számos szelenoproteinnek nevezett anyag vesz részt az immunrendszer erősítésében. Ezek az anyagok segítik a szervezetünket a szabad gyökök és rákos megbetegedések leküzdésében. Megfelelő mennyiségben bevitt szelén hiányában azonban ezek a funkciók lassabban, rosszabbul működnek, így immunrendszerünk folyamatos támadásoknak lesz kitéve. A hazai szelénbevitel a statisztikák szerint csupán fele a javasoltnak, így erősen javallott a folyamatos pótlása. Ez történhet táplálék-kiegészítőkkel, de egy jól megválasztott étrenddel sokkal jobb hatást tudunk elérni. Nagyon fontosak az olyan élelmiszerek, amelyek a szervezet szelénhiányát pótolni képesek: például a Szeleno-kenyér, vagy a szelénezett margarin. Az elsődleges vizsgálatok szerint a gomba is alkalmas lehet a szervezet szelénszükségletének pótlására, amennyiben azt termőtestében képes dúsítani. Így ennek a hiánybetegségnek a leküzdésében segíthet a szelénnel dúsított gomba, ami magyar fejlesztésű funkcionális élelmiszerként kerül hamarosan a polcokra.

Az áporkai székhelyű, magyar tulajdonú Bio-Fungi Kft. termékfejlesztési csoportja egy új gomba termékcsalád termesztéstechnológiájának kidolgozásán fáradozik. A kutatás során a termesztési technológia különböző pontjainál szervetlen és szerves szelén vegyületeket juttatnak be, annak érdekében, hogy a csiperkegomba a növekedése során azt fel tudja venni és be tudja építeni a termőtestekbe. Azt vizsgálják, hogy a termesztett csiperkegomba táptalajába adagolt szelén hogyan jut a gombába, és milyen mértékben lehetne növelni e gomba fogyasztásával szervezetünk szelénellátottságát.

Szeléndúsítás csiperkegombában, eredmények

Az eddigi kísérletek során azt tapasztalták, hogy a szelénsóval történt alapanyag kezelések nagymértékben befolyásolják a gomba szeléntartalmát. Az élesztős szelénoldattal nagyobb szeléndúsulást (majdnem másfélszerest) értek el, mint a vizes oldat esetében. A kontroll gomba, azaz a szelén-sóval nem kezelt táptalajon termett gomba szelén-tartalma szárazanyagra számítva 1 mg/kg. Ez friss gombára nézve 0,1 mg/kg értéket jelent, hiszen a nyers gomba átlagosan 90 százalék vizet tartalmaz, azaz 1 kg friss gombában 100 μg szelén van. Így egy étkezési adag, 20 dkg nyers gomba elfogyasztásával 20 μg szelén kerül szervezetünkbe. Célszerű lenne ennek a tízszeresét is ugyanennyi gombával a szervezetünkbe juttatni, mivel az már javíthatja szervezetünk szelénellátottságát és ez még a mérgező mennyiség alatt van. A cél, hogy ezt a maximálisan elérhető mennyiséget elérjék. 20 dkg csiperkéből készült étel elfogyasztásával 200 μg szelén bevitele lehetséges, ami a napi szükséglet felső határának csak az alsó értékét jelenti. Így tehát nem érheti el a toxikus tartományt, még akkor sem, ha más élelmiszerrel még jut szelén a szervezetünkbe, viszont elegendő ahhoz, hogy a szervezetünk számára megfelelő mértékben biztosítsuk ezt a nélkülözhetetlen mikroelemet.